Üdv, nagyon éhes Padányis diákok!

Többen hiányolták már a blog frissítését, főleg így kaja terén.
Hát most itt a megváltás, ugyanis ma említésre méltónak találtam az ebédet.

A leves. Gyönyörű, narancssárgás árnyalatú folyadék. Benne elvileg pirított kenyérkockák, de mikor eme ínycsiklandozó étek éhes szádba kerül, midőn becsukod azt, nem érzel mást, csak érdekes állagú forróvíz ízű "objektumot", amit még csak rágni sem kell, hogy lecsillapítsa mérhetetlen étvágyad.

A második. Mint tudjuk a Padányis pipilába igen gusztusos (ajánlott elfogyasztási módszerét keresd a blogon), a (por)burgonyapüré szintúgy.
A tálalás klasszikusnak mondható (merőkanalas slutty, placcs megoldás), ám a konyhásnénik kreativitása kritikán aluli. Szívesen fogadnék apró petrezselyemdíszítéseket a burgonyapüré közepén, vagy szeletelt narancsot a pipilába mellett.

A desszert. Legjobb, gyerekek. A lekváros piskótatekercset mindig jóízűen eszem meg, (holott Olivér mindig szigorúan figyelmeztet, hogy a "fenekedre megy"). Arra a kérdésre, hogy a mai étekből miért csupán a desszert volt elfogadható állapotú, a válasz (szerintem) a következő: Azt nem itt készítik.

Köszönöm a figyelmet, és további jó étvágyat!

U.i: Örö' é' bó'dottá', ugyanis édesanyám beszerzett egy gofrisütőt, így kielégíthetem napi/heti gofriszükségletem.